Magyar rizs, ahogy mi látjuk.
Kulturális érték a kezeink között.
A rizs számunkra nemcsak alapanyag, hanem a táj, a víz és a munka találkozása. A szarvasi, körös-vidéki rizs akkor hoz jó termést, ha a termőhely adottságaihoz igazítjuk a technológiát és a feldolgozást.
A magyar rizs
A rizs az egyik legősibb kultúrnövények egyike, őshazája Délkelet-Ázsia, termesztése 5000 éves múltra tekint vissza. Első magyarországi megjelenése a 15. századra tehető, valószínűleg a törökök honosították meg hazánkban.
Kutatások szerint a 18. században az olaszok kezdték meg a rizstermesztést, az 1950-es évekre hazánk a mai területek sokszorosán, 50 ezer hektáron termelt rizst. Ez az utóbbi években mindössze 2980 ezer hektárra csökkent, holott az éghajlati körülmények egyre megfelelőbbek erre a célra.
Szarvasi rizs – Körös-vidéki adottságok
A szarvasi rizs termesztése a Körös menti területekhez és az ott kialakított csatornákhoz kötődik, ahol a vízgazdálkodás a mindennapi gyakorlat része.
A térségben sok helyen kötött, agyagosabb talajok is előfordulnak, amelyek más növényeknél korlátozóak lehetnek, a rizsnél viszont jól illeszkedhetnek a termesztéshez.
A helyi tapasztalatok szerint a termesztők többféle, saját rendszerre szabott megoldást használnak, és a vízborítás (árasztás) a gyomszabályozásban is szerepet kap.
Nap és víz
Magyarország a rizstermelés északi határvonalán fekszik:
a Kárpátok védelme biztosítja a megfelelő éghajlatot. Sok napsütésre és a vízzáró talajrétegre van szükség, ami az Alföldön, Szarvason és környékén található területeken adott, ezért termelnek itt magyar rizst évtizedek óta.
Folyók, melyek a rizst öntözik
A Tisza és Kőrösök, illetve mellékfolyóik állandó, bőséges vízellátást biztosítanak a rizsföldek számára, az Alföld napfényes, sík adottságai is tökéletesen illeszkednek
a növény igényeihez.
A víz jelentősége
Más növényekkel ellentétben a rizs kiválóan terem szikes talajadottságok között. Ez a tulajdonsága különösen hasznos, hiszen olyan területeken is termelhető, ahol más növény nem él meg. Az ezekben a talajokban lévő vízzáró réteg pedig megakadályozza a víz elszivárgását a területekről.
Új élővilág a rizsföldeken
A rizsföldek mocsaras jellege az alföldi biodiverzitásra is nagy hatással van: vízi madarakat vonz ezekre a területekre és olyan különösen védett fajoknak ad új lehetőséget, mint a kiskócsagok és a gémek.
“Növekedni, haladni szárazságban és monszunban,
termő és terméketlen talajban – mi a rizs, ha nem maga az élet?”
Suji Kwock Kim: Út az alkonyati rizsföldeken
Mit érdemes tudnod a szarvasi rizsről?
Szikes talajadottságok mellett, a Tisza és a Körösök állandó, bőséges víz ellátásával kiválóan terem a rizs.
A jó rizs rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.
Alacsony nehézfémtartalma mellett esszenciális aminosavakat tartalmaz.
Gluténmentes, hipoallergén.
Sokoldalúan, egyszerűen felhasználható a konyhában.
A rizs az egyik legősibb kultúrnövények egyike, őshazája Délkelet-Ázsia.
Magyarország a rizstermelés határvonalán fekszik.
Jótékony zsírokban gazdag: omega 3 és 6 zsírsavak.
A rizsföldek mocsaras jellege a biodiverzitásra is hat: vízi madarakat vonz, biztonságos otthont ad a különösen védett fajoknak is.
Megfelelő éghajlat, sok napsütés, vízzáró talajréteg kell a termeléséhez, ami az Alföldön és Szarvason környékén tökéletesen adott.
„Egy szem rizs,
végtelen
felhasználási
lehetőség.”
Receptkönyv –
Hogyan Főzzünk Rizst?
Az első receptalbum a rizsről:
9 alap rizselkészítési mód, sós és édes rizsételek receptjei.
A receptalbum méltó felhasználási útmutatót tartalmaz a Valoryz által termelt és feldolgozott rizshez, rizskészítményekhez.
A Valoryz receptalbum:
1500 Ft (24 recept, 39 oldal, PDF formátum)
A receptalbumot az alábbi termékek vásárlása esetén ajándékba adjuk:
– Valoryz Bio termékek csomag
– Minden napra egy Ricely (8 palack)
– Valoryz rizstároló doboz
